“A Szerelem Városa” Rovinj
Egy város, amiről mindenki beszél „Horvátország szerelem városa” Rovinjnál szebb, olaszosabb, festőibb nincs! Hiszen Rovinj tényleg gyönyörű, ha valaki az Isztriai félszigetnél hajózik, vétek lenne kihagyni.
Miért? Hol található?
Horvátországban, az Isztriai félsziget nyugati partjának egyik gyöngyszeme. Óvárosát a félszigeten találod meg, távolból már megpillantod Szent Eufémia templomának tornyát, akkor jó helyen jársz.
Itt vagy ahol az óváros sikátoros utcáit, velencei stílusú házai között, hangulatos kapualjak váltják egymást. Az olasz hatás itt még mindig nagyon jelentős, ami az építészetben, és az olasz nyelvben is tükröződik, mert ma is hivatalos nyelv a horvát mellett az olasz.
Rovinj ősi város
Már a történelem előtti időkben is lakták, amit a legfrissebb régészeti feltárások igazolnak. Az egykori szigeten már időszámításunk előtt 2000 évvel alakult ki a mai település elődje. A szigetet a 18. században mesterségesen kötötték össze a szárazfölddel, és alakult ki a mai félsziget. A kis utcákban ezért köszön vissza a mai mediterrán, olaszos hangulat.
Az Isztriai félsziget nevét adta a Hisztri törzs, akiktől a rómaiak hódították el a területet, majd később a hunok és a bizánciak uralma következett. Bár a tenger felől magas sziklák, a szárazföld felől erős falak védték, az erre járó hódítók többször is lerombolták és felégették.
Aztán a 13. században Rovinj a többi isztriai várossal együtt úgy vélte, hogy Velence tengeri hadereje megfelelő védelmet nyújt kereskedelmi és tengerészeti érdekeihez és 1283-ban Porec, Novigrad és Umag példáját követve meghajolt a velencei akarat előtt. Ezzel kezdődött a több évszázados velencei uralom, aminek a hatása a városon a mai napig meglátszik.
Tipp! Szinte bármely horvát kikötőből elindulhatsz felfedező hajós túrára! A Hajóbérlés Horvátország című cikkemben erről részletesen is írok!
A velencei gazdaság hajtóereje a kereskedelem volt, így Rovinjban is nőtt az áruforgalom. A halászok és földművesek mellett megjelentek a kézművesek, a kereskedők és a tengerészek.
Rovinj a középkori Isztria legforgalmasabb, legnagyobb kikötője lett. Kettős védfallal vették körül, és azokat három bástyával erősítették meg, de gazdagsága túlságosan is vonzó célponttá tette. A tengerészet fejlődése a kikötővárosok rivalizálásához, majd fegyveres összecsapásaihoz vezetett. Kalózokkal és más kereskedő nagyhatalmakkal történő összecsapások következtében ismét többször lerombolták és felégették a várost.
Rovinj volt legfontosabb kereskedelmi kikötő Velence közelében; tengerészei kivételes ügyességükről és bátorságukról voltak híresek.
A sziget és a szárazföld között húzódó csatornán hidat építettek, majd 1763-ban a csatorna feltöltésével ezt megszüntették — ekkor vált Rovinj szigetből félszigetté.
Rovinj az Isztria legjelentősebb hajóépítő, halászati és hajózási központja volt. Itt volt a félsziget legfontosabb kőbányája is. Vezető szerepét 1719-ben veszítette el, amikor Ausztria Fiumét és Triesztet szabad kikötővárosi rangra emelte. Mindeközben önállósága látszólagos maradt, lakóit szigorú adóelőírások sújtották, ezért Rovinj lett a csempészet és a hatalom elleni lázadások legjelentősebb fészke.
Tipp! Isztria másik gyönyörű és felfedezni váró városa Pula. Ókori és középkori látnivalókban egyaránt bővelkedik, nevezetességeit felsorolni is nehéz lenne. A Pula nevezetességei – 10 hely, amit ne hagyj ki! című cikkemben részletesen írok 10 ilyen helyről.
A szerelmesek városa
A Velencei Köztársaság bukásával (1797) itt is megszilárdult a demokrácia, a várost 18 képviselőből álló tanács irányította. Az önkormányzat fennmaradt az 1805-ig tartó rövid osztrák, majd az 1813-ig tartó francia uralom alatt is.
Az Isztria járásai közül az egyiknek Rovinj lett a székhelye. Rovinj nagyarányú ipari, tengerészeti és kulturális fejlődésen ment át. 1816-ban már kiépült a közvilágítás, majd megépült a régi iskola, a tésztagyárhoz a gőzmalom. Megépült a színház, a cementgyár, a dohánygyár, a viaszüzem, az üveggyár, a halfeldolgozó üzem, a kórház. Rovinj-t elérte a vasút is, 1905-ben kiépítették a gázvilágítást, 1906-ban pedig bevezették a telefonszolgáltatást.
A város gazdasági életében az 1960-as évek közepétől a turizmus fejlődése hozott új fellendülést. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik.
Az egykori hét városkapuból három maradt meg a kikötő és az óváros között: a Szent Benedek-kapu, a város címerével díszített Szent Kereszt-kapu, valamint a Fal alatti kapu az 1590-es felirattal. A Gradski tér előtt van a kikötő a mólókkal, ahol veszteglő halászhajók, vitorlásjachtok, motorcsónakok, bárkák megszámlálhatatlan árbócerdője fogadja az ideérkezőt.
A Gradski térről északra a Valdibor tér felé van a zöldség- és halpiac. A turizmus hódítása ellenére a város ma is aktív halászfalu, így minden nap friss halat vehetünk a halpiacon.
A térről az óvárosba egy kőburkolatú barokk kapun, a Balbi-íven léphetünk be. A kapu íve felett kívülről egy török, belülről egy velencei emberfej látható. A kaput száz évvel később a Balbi család két címerével díszítették. Közöttük kőtábla található, a fölött pedig a velencei szárnyas oroszlán domborműve. Az oroszlán egy „VICTORIA TIBI MARCE EVANGELISTA MEVS” (dicsőség neked, Márk evangélistánk) feliratú nyitott könyvet tart. (A könyv nyitott, hiszen ahogy fentebb már említettem, a várost a velenceiek háború nélkül foglalták el.)
Ahogy áthaladunk a Szent Kereszt kapun egy mesevilágba érkezünk. A szűk keskeny sikátorok kacskaringóznak egymás mellett, felkúszva a legelőkelőbb rovinji látnivalóhoz a Szent Eufémia templomhoz. Ha a nyár kellős közepén érkezünk Rovinjba, úgy készüljünk fel a városlátogatásra, hogy hideg víz legyen nálunk, mert a szűk utcákban bár árnyék van, megragad a nagy hőség és sokan rosszul lesznek.
Az óváros élő hely, láthatjuk, ahogy a helyiek szárítják a ruháikat, ahogy a művészek dolgoznak, hallgathatjuk az utcazenészeket. Az óvárosban számos üzlet, művészeti galéria fedezhető fel, remek éttermekben és kávézókban pihenhetünk meg.
Szent hajadon Rovinjban
Rovinjban az utóbbi évtizedekben fiatal képzőművészek telepedtek le, számos kis galéria, műterem és változatos ajándékbolt található a szűk utcákban. Ha ráérősen sétálunk, akár azt is megleshetjük, hogyan születnek a festmények, mert egyes alkotók ott dolgoznak az utcán. Rovinj leghíresebb látnivalója, és jelképe a már messziről látható, dombon magasodó Szent Eufémia székesegyház. A dombról, és a templom harangtornyából egész Rovinjra rálátni, felülről szemlélhetők a mediterrán házak, a csodás kikötő és tengerpart. Eufémia egy 15 éves, fiatal konstantinápolyi lány volt, aki 304-ben szenvedett mártírhalált, mert nem adta fel keresztény hitét, és nem jelent meg Mars Isten ünnepén. 20 napon át kínozták, majd az oroszlánok közé vetették, de az állatok nem bántották, így végül kerékbe törték. A később szentté avatott lány testét kőszarkofágba tették, mely a legenda szerint 800-ban egy viharban eltűnt Konstantinápolyból, majd a vízen lebegve egész Rovinj-ig úszott.
A helybéliek ökrökkel és lovakkal sem tudták a partra kivontatni, végül egy helyi halászfiú húzta partra, akinek álmában megjelent Szent Eufémia, és elárulta neki, hogy az ő maradványait rejti a kőkoporsó. Másnap reggel a fiú lement a partra, és mindössze két kis ökörrel gond nélkül kivontatta a szarkofágot a partra, majd fel a hegyre az akkori Szent György-templomhoz. A polgárok elámultak ezen a nagy csodán, és Szent Eufémiát fogadták védőszentjükké. A környező települések lakói is sorra zarándokoltak el koporsójához. A tisztelet jeleként a környéken sok lány kapta a szent nevéből eredeztetett Eufemie, Fumie, Fumice keresztneveket.
Eufémia szarkofágja a templom jobb oldali kápolnájában tekinthető meg, a szentet bemutató mellékoltár mögött. A kápolna falának festményei 19. századiak. A két leghíresebb Eufémia az oroszlánok között és Eufémia koporsójának megérkezése Rovinjba.
Estefelé megtelnek az éttermek, kávézók, melyekbe a bejárat mellett álló pincér is próbálja a vendégeket becsábítani. A kínálatban főként tengeri halak és herkentyűk, más (hagyományos balkáni) húsételek és az olasz hatásnak köszönhetően finom pizzák és tésztaételek találhatóak. Az éttermek kínálata között nem nagy különbség van és az áraik is hasonlóak. Aztán Rovinj éjszakánként felpörög, rengeteg szórakozóhely, hatalmas éjszakai élet van a városban és környékén. Bárok, diszkók, éttermek hajnalig nyitva vannak és a bulizást kedvelőket várják.
A rovinji akvárium Európa legrégebbi hasonló intézménye, 1891 óta működik az óváros északi részétől pár perc sétára fekvő szép régi épületben a part mentén. Megtekintését azonban csak az igazi, elvetemült rajongóknak ajánlják, mert a túlnyomórészt adriai halakkal, rákokkal benépesített néhány akvárium már nem nagyon felel meg a modern kori igényeknek.
Az Olaszországot idéző régi városrész mellett kiépült nagy kikötő és a várost övező hatalmas üdülőtelepek méltán teszik Rovinjt Isztria egyik legnépszerűbb úti céljává.
Az óváros pedig festői, és nemcsak az épületek miatt, hanem a sok galéria, és az utcákon látható festmény miatt is.
Ráadásul, aki az aktívabb nyaralást szereti, annak remek lehetőség az Isztria többi gyönyörű és különlegességekkel teli városának felfedezése, mint pl. délre Pula, ahol rengeteg római kori látnivaló van, pl. Colosseum is. Vagy északra Porec, ahol bizánci mozaikképek is vannak a sok más látnivaló mellett. Opatijaban pedig monarchia korabeli időket idéző villák és szállodák között sétálhatunk, valamint egy csodálatos botanikus kert is van.
Ha szeretnéd teljesen más szemszögből megismerni Rovinjt, akkor a hajós utazást ajánlom! Behajózhatjuk a környék összes rejtett szépségét! A Rovinj hajós utazás című cikkben részletesen írtam róla.
Remélem kedvet kaptatok, és ha erre jártok, nem hagyjátok ki az Isztria gyöngyszemét, Rovinj-t, ami mindenképpen megér legalább egy egynapos kirándulást.
A város történelme a wikipedia, a többi információ egy része pedig az utazas-nyaralas.info és a horvatorszaginfo.hu kirandulo.reblog.hu származik.
